A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i.e. 5. évezredben neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven várost hoztak létre. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi kővárainknak, már Géza korában létezett, pedig ebben az időben inkább még csak földvárakat építettek. A város neve a szláv eredetű Bezprem személynévből ered; egyes feltevések szerint Szent István király lánytestvérének, Juditnak a fiát hívták így, akit anyjával együtt elűzött apja, Vitéz Boleszláv lengyel király, és itt telepedtek le. Más feltételezések szerint egy vezérről, vagy pedig a vármegye első ispánjáról kapta a nevét a város. Bár a hagyomány szerint Veszprém öt ?hegyre? (Várhegy, Jeruzsálemhegy, Temetőhegy, Kálvária-hegy, Cserhát) épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak (?szegek?) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.