Több millió évvel ezel?tt tenger borította felszínét, melynek köszönhet?en a 400-500 méterre kimélyült tenger aljzatán, a homokk?re agyag ülepedett. Ez az iszapos agyag vált kés?bb az úgynevezett "Kiscelli agyag" formációjává. Üröm területét tekintve már több ezer éve lakott, melyet a különböz? korokból el?került régészeti leletek is tanúsítanak. A középkorban virágzó település a XVI. sz. második felére elpusztult. 1580-ban mint pusztáról írnak, a XVII. sz. második feléb?l származó adóösszeírások említést sem tesznek Ürömr?l. Újbóli benépesítésére a XVIII. század elején került sor, németekkel. 1789-ben József nádor birtoka lett.
   1869-ben 700 f? lakott Ürömön, 1949-ben 1570 f? volt a lakosság lélekszáma. Az 1946-os kitelepítések során a német ajkú lakosság 97,5%-át telepítették ki, majd Tarpáról, Jászságból, Mez?kövesdr?l, Szigetmonostorról, Felvidékr?l stb. telepítettek ide családokat. A település nevezetességei között említhet? a középkori eredet?, korai barokk, római katolikus templom. Alexandra Pavlovna József Antal f?herceg nádor els? feleségének sírkápolnája, melyet 1802-ben kezdtek el építeni. A nagyhercegn? holtteste 1814-ben lett elhelyezve a kápolna sírboltjában. Két világháborút vészelt át a sírkápolna, többször kifosztották, de a nagyhercegn? földi maradványaihoz nem nyúltak. Az 1981-es kifosztás után, Alexandra Pavlovnát kivették koporsójából és átszállították a budai vár nádori kriptájába. A m?emlék kápolna igen elhanyagolt volt, a rendszerváltás után sem fordítottak rá megfelel? gondot, majd 2003-ban a helyi önkormányzat, a budapesti Szent Szergej egyházközség hívei, helyi civilszervezetek összefogásával az épületet és környezetét felújították, méltó környezetet teremtve az újra temetésnek. Erre 2004. szeptember 11-én ünnepélyes szertartás keretében került sor, amikor is a nagyhercegn? földi maradványait visszahelyezték a sírkápolnába.
   2004-ben lett felújítva a Jókai utcai kiskápolna, melynek fa angyal szobrai még restaurálásra várnak.