Az 1300 lakosú Tök község Budapesttől 30 km-re, a Zsámbéki-medence peremén fekszik. Az idelátogatót főleg a dimbes-dombos pannon táj szépsége ragadja meg. A 324 m magas Nyakas-hegy, a Gerecse keleti nyúlványa uralja a vidéket. Tetejéről jól látható az egész medence, s a távolban kéklő Budai-hegység. A Nyakas jól faragható termésköve keresett építőanyag volt. Nemcsak a környékbeli falvak házainak zöme, hanem a Parlament és a debreceni Nagytemplom kőfaragványainak egy része is ebből a mészkőből készült. A dombvonulat gerincén a sárga turistajelzés ősi tölgyesen, telepített fenyvesen és réteken vezeti át a kirándulót. Csapadékos időben rengeteg gombát lehet találni errefelé: csiperke fajokat, őzlábgombát, vargányaféléket, lila pereszkét. A virágok közül igen gyakori tavasszal a májusi hérics, ősszel az őszi kikerics. A hegyoldal jellegzetes növénye a kék virágú hegyi len. A sziklákon kövirózsa és apró nőszirom díszlik.
    A keleti és délkeleti lejtőket szőlők, gyümölcsösök borítják. Az Etyek-Budai borvidékhez tartozó töki szőlők kiváló minoségű termést hoznak. Elsősorban a Nyakas Pince borászatát említenénk meg, amelynek borai számos nemzetközi versenyen szereztek érmeket. Ha a Völgyúton, az Aligváromban vagy a Patkó csárda táján sétál az ember, megcsodálhatja a 100-200 éves présházakat, és megízlelheti a gazdák borait. Lovagolva is megismerheti a vidéket az idelátogató, ugyanis Tök a lovas turizmusáról is híres. Itt elsősorban a Patkó Csárdát emelnénk ki, ahol lovas bemutatókkal, lovaglási lehetoséggel és lovas kocsikázással várják az érdeklődőket. Néhány egyéni lovarda is foglalkozik lovagoltatással. Tök a falusi turizmus és a borturizmus országos vérkeringésébe is be kíván csatlakozni. A falu a hegy lábához, bővizu források mellé települt. A Rossztemplom dűlőben egy XIII.
   századi egyhajós templomrom bizonyítja, hogy a magyarság igen régen megtelepedett ezen a tájon. Különlegessége a keleti és nyugati falába mélyedő két negyedköríves záródású fülke, amelybe annak idején egy-egy mellékoltár nyúlt. A község önkormányzata a Millennium évében állította helyre a templomromot. A falu közepén található református templom középkori elődjének többszöri bővítése után a XVIII. század második felében kapta meg mai, barokk formáját. 1900-ban leszerelt festett mennyezetkazettái az Iparmuvészeti Múzeumba kerültek. Ezek egy része ma Budapesten a Bartók-ház zenetermét díszíti. Ritkaságszámba megy a templom harmóniummal egybeépített orgonája. Szintén műemléki védelmet élvez a Kútvölgy földszintes házai fölé magasodó, példásan helyreállított egyemeletes épület, az egykori vendégfogadó: a Plettler-ház. Feltétlenül említésre érdemes az 1932 óta müködő művelődési ház falán az I.
   világháborúban hősi halált halt töki katonák emlékét őrző dombormű, amely Medgyesi Ferenc alkotása, a bejárat melletti Petőfi-portrét pedig Borsos Miklós mintázta. Az épület előtt álló II. világháborús emlékmű alkotója Melocco Miklós. Gazdasági vonatkozásban a településünkön üzemel a Champignon-Union Kft. Világszínvonalú technika alkalmazásával gombakomposzt előállításával foglalkozik. Ez Közép-Európa legnagyobb cége e tekintetben.