Sződliget az 195o-es önállóvá válásig Csörögi major, Sződrákos és Sződliget-telep részekkel Sződ községgel alkottak egy települést. Tulajdonképpen Sződ község történelme, Vác város közelsége ill, történelme hatott településünk történelmére. Arról hogy Sződ területén mióta (ideértve a mai Sződliget területét is) élnek emberek teljes bizonyossággal nem tudjuk. A környéken végzett ásatások 1954-ben ill, 1967-ben bizonyíthatják, hogy 8-1o ezer évvel ezelőtt az átmeneti kőkorszakban már éltek itt emberek,vagy ekkoriban jelentek meg az első letelepedők. Sződ esetében rendelkezünk egy adománylevéllel, amely szerint Zeud-nak nevezik a települést. A szakirodalomban Sződliget néven szereplő mezolit lelőhely a váci határban fekszik. Nagy Lajos kutató az Aquincum környékének erődítményeit bemutató térképén Sződliget területén is feltüntet egy őrtornyot. Sajnos ezen állítást sem a tudomány sem az ásatások nem támasztják alá. Sződ község neve már előfordul az 1332-33 évi pápai tizedjegyzékben. A tatárjárás idei dokumentumok arról számolnak be, hogy Ugrin kalocsai érsek - királyi tilalom ellenére - csapatával kirontott a pesti várból, de a tatárok a sződi mocsárba csalták. Alig menekült meg egy két ember a magyar seregből. Az 1281-es hadmozdulatok Vác-Pesti útról beszélnek, ami azt jelenti mind a Pest felé mind a Pest felőli hadmozdulatok az itt lévő életet pusztította. I. Károly király Sződöt a Széchy családnak adományozta 1317-ben.
   1559-ben viszont a terület már a török hódoltság része. 1581-ben Váccal együtt a terület a budai szandzsák 6. kerületéhez tartozik. Székhelye Vác és kádi bíráskodott a magyarok felett is. A folyamatos török- tatár háborúskodás következtében erősen csökkent a terület lakottsága. Míg 1559-ben 47 adóköteles ház van budai fejadólajstromban, addig 1590-ben 4 ház, 1633-ban 8 ház, 1690-ben már csak lakott helyként, 1715-ben 14, 1720-ban 19 ház szerepel a nyilvántartásokban.1711 után új földesurak jelentek meg. Grassalkovics Antal ekkor vásárolta meg Sződöt és még 10 községet, valamint nagyon sok környékbeli pusztát. Köznemesi hivatalnokból a megye legnagyobb birtokú arisztokratájává vált./ bárói, grófi cím 1748 ban a kamara elnöke. A Grassalkovics család kihalása után előbb a Vicayés Hhauer család pörösködik Sződ község birtoklásáért,majd Sira György vette meg a tarületet, aki hamarosan tovább adta a Belga Bank nak. A bank Nemeskéri Kis Miklósnak és Almási Pálnak adta tovább, akik az egész területet több gazdasági egységre osztották majd eladták.