Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. Már a bronzkorban is lakott település volt. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják nyilván. A legrégebbi iratok 1404-ben keltek, amelyek a falu tulajdonát igazolják. Régen két falu volt Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházas-Bényének is emlegették. Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. Berényiek voltak a község első birtokosai. A települést rövid időn belül több család birtokolta, de végül a Rozgonyiaké lett. 1486-ban Lorántffyak kezébe került. A település szépen megőrizte tájképi megjelenését. Történelmi nevezetessége a gótikus és reneszánsz emlékeket őrző épületeken és kúriákon, templomokon túl a megye első Kossuth-szobra, mely köré épült a főtér szoborcsoportja erdőbényei történelmi és tudományos hírességeiről (Szepsy Laczkó Máté, Lóránthfy Zsuzsanna udvari papja , az aszúbor felfedezője, Dombi Sámuel bábaorvos, az aszú gyógyító hatásának kutatója, II. Rákóczi Ferenc szobra és a kúriája, melyben a szeretetotthon működik.) Az üdülési adottságok legfőbb alapjai a térség páratlanul szép természeti környezete.
   A település fekvése, kellemes környezete megnyugtató kiegyenlítő klímája, jó levegője önmagában is elegendő ahhoz, hogy állandó üdülőket vonzzon. Mindemellett megemlítendő a község történelmi múltja. Szerves része a világhírű történelmi borvidéknek. Számtalan műemlék, történelmi emlék is látogatókat vonz. Erdőbénye kelterületén legjelentősebb üdülési létesítmény az ún. Erzsébet fürdő, ma honvédségi üdülő. Hotel, panzió és 3 db vadászház is található a térségben; két épület a külterületen, egy a belterületen, amely jelenleg szintén üdültetési funkciót lát el. A Mély-patak mellett táborozási lehetőség van, a területen viszont kiépített szociális helyiség nincs. A kül- és belterületen több ifjúsági tábor is működik. A községnél indul a piros turistajelzés. Közkedvelt kirándulóhely a Ligettető területe.
    A település belterülete, illetve a Szegilongi forgalmi út mellett egy felhagyott bánya, illetve bányató található. A Magitai-tónak legendája van, amelyben jelenleg nincs víz.