Dömsöd nagyközség Budapestt?l délre helyezkedik el a Ráckevei Dunaág bal partján. Fekvése következtében a község nyugati határa a Duna, keleten pedig benyúlik a Kiskunsági Nemzeti Park területébe. Településünk az itt él?knek, vagy az ezután leteleped?knek lehet?séget kínál megélhetésükhöz, pihenésükhöz, mindennapi életükhöz. A pihenni vágyóknak egy különleges természeti adottságokkal rendelkez?, természetvédelmi értékekben gazdag település, magyaros vendégszeretetét, programdús ajánlatát kívánjuk átnyújtani. Pet?fi szellemisége meghatározója a településnek, a Pet?fi emlékhelyek látványosságot, történelmi múltat idéznek. Az Iringó Színjátszókör el?adásai, a nyári irodalmi estek, a Pet?fi Múzeum kertjében igazi kulturális élményt nyújtanak. Dömsöd két községb?l, Dab és Dömsöd egyesítéséb?l jött létre 1939. január 1-én. Dabról már 1313. óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695.
   évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'. 1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a refotmátus egyház temploma, melyben több értékes kegytárgyat ?riztek. A községet ezid?ben f?leg magyarság lakta. A múlt század elején Nagy István Pest megyei F?jegyz? nagy kiterjedés? gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a kés?i utódok ?rzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak. Dömsöd község környkékén már a legrégibb id?kben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebb?l származtatja. Az oklevelekben említett 'Demsed' 'Dumsud', majd 1271-ben kelt irat szerint 'Gumschud' a gyümölcsöd szóval volna azonos. Az utolsó Árpád házi királyok idején királyn?i birtok volt. 1424-ben Zsigmond király adományozta Czilley Borbálának Hunyadi János kormányzása idején. Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt.
   Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község népe. A törökök ki?zése után a gróf Koháry család kapja birtokul, ?k a Beleznay családnak adták zálogba, majd a Podmaniczky család birtoka volt egészen az 1848-as szabadságharc idejéig. 1939. január 1.-én a két község Dömsöd néven egyesült. A két világháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó min?ség? földekben, az állattartásban volt. A tsz. szervez?dés els? hulláma 194950-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat. Az államosítás sok kis és középbirtokost tett nincstelenné és ez a folyamat az 1956-os forradalom leverése után csak feler?södött. 1960 után er?s tsz-ek jöttek létre, melyek a 70-es években egyesültek és Dózsa Tsz. néven országos elismerést szereztek.