Borsodszirák település szerkezete sajátos értékek hordozója, BAZ megye egyik legsajátosabb alaprajzú községe. Egy utcás vízparti átkelőhelyre szerveződő faluközpontja van, ahol a hosszú szalagtelkek legyezőszerűen kanyarodnak a Kis Bódva irányába. A fő tér háromszög alaprajzú, melynek térfalát történelmi jelentőségű közintézmények határolják le, mint a római katolikus templom, a hajdani katolikus iskola és plébánia épülete. A településszerkezet további fontos jellegzetessége a keresztcsűrök építése. Településünk legnagyobb büszkesége az a XX. századi kultúrtörténeti felfedezés, mely szerint Bartók Béla elődeit őrző szülőhely egyedül itt a mi falunkban található. A nagy zeneszerző ük szülei Borsodszirákon leltek végső nyugalomra, s a művész dédapja is itt született. A felfedezést a legnagyobb Bartók gyűjteménnyel rendelkező belga származású professzor, Denijs Dille francia nyelv- és irodalom tanár tette 1954-ben. A kultúrtörténeti felfedezés érdekességét fokozza, hogy ebből a korból a régi temetőben csupán ez a két sír maradt fenn. A sírokat, melyek azóta műemlék jellegűnek lettek nyilvánítva a község rendbe hozatta. A két pilisi vörös márvány sírkövön a felírat jól olvasható: Gregorius Bartók 1825, a másikon Gondos Mária 1820. Bartók Gregorius, azaz Bartók Gergely, Bartók Béla ükapja az anyakönyvi adatok szerint 1771-ben kötött házasságot Szirákon Gondos Máriával. Itt született fiúk Bartók János, Bartók Béla dédapja is. Ő állította a síremléket szüleinek.
   Bartók János a Torontál megyei Magyarcsernára költözött. Itt született harmadik nemzedékként Bartók Béla. Községünk büszke a nagy zeneszerzőre, büszkén ápolja e kultúrtörténeti értékét. A Bartók kultusz nem csak a névválasztásokban, a Bartók emlék őrzésében, de a településen felállított köztéri emlékekben is megmutatkozik.