ábolna-puszta neve 1268-as oklevélben bukkan fel először. Az Alföldről Bécsbe hajtott híres magyar szürkemarhát a hosszú út után itt válogatták át utoljára, illetve pihentették avagy hajtották tovább Regensburg-ig vagy adták el a komáromi és győri mészárosoknak. Ma is őrzi ennek emlékét Bábolna főutcája: a Mészáros út. Később a Szapáry grófok tulajdonába került a birtok, majd 1789-ben II. József a mezőhegyesi ménes vezetőjének - Csekonics Józsefnek - a javaslatára megvásárolta újabb ménesintézet alapítása céljából. A magyar lótenyésztésnek elkötelezett és jó kapcsolatokkal rendelkező vérteskapitány jó szemmel választotta ki a területet és alapította meg a katonai ménesbirtokot, amely egyben a katonai futárok megállóhelye is volt. A napóleoni hadak a győri csata (1809) után felégették a gazdaságot, amely 1810-1820 között újjáépült. 1836-ban került Bábolnára Szíriából a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait sok országban igen nagy becsben tartják ma is. Bábolna parancsnokai közül Fadlallah el Hedad Mihály története a legkülönösebb, akit lószeretete 1857-ben hozott a távoli Szíriából Bábolnára, ahol új hazára lelt és később a ménes parancsnoka lett. A ménes egyik későbbi parancsnoka Pettkó-Szandtner Tibor, aki a modern fogathajtás megalapozója, majd a II. Világháború után az egyiptomi királyi ménes vezetője is volt. A mintegy 250 lóból álló arab ménes alapját 12 törzsmén és 61 törzskanca alkotja. Az arab telivér tenyésztésében kiemelkedő értéket jelentenek a tiszta vérű egyiptomi arab telivérek. A Shagya fajtát az elegancia, a harmonikus mozgás, a rendkívüli jó szándék és tanulási képességek mellett a nagy munkabírás és az ideális méretek jellemzik. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. dióspusztai ménesében közel négy évtizede folyik az angol telivér lovak tenyésztése.
   A bábolnai versenylovak nem csak Magyarországon, de az európai pályákon is kiváló eredményekkel öregbítették hírnevünket.