Aszaló Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, a Hernád völgyében, a Cserehát-dombvidék déli nyúlványainál, a Bársonyos patak szomszédságában helyezkedik el. A túlnyomórészt síkvidék jellegű település Árpád-kori múlttal büszkélkedhet, hiszen írásos dokumentumok már 1275-ben említik nevét. A korabeli forrásokban kezdetben Ozalou néven szerepelt, s az Aba nembeli Manhed ispán birtokaként szerepelt. Már a középkorban jelentős egyházi szerepkörrel bíró település volt. Virágzó gazdasággal rendelkezett már ebben a korban, főként a szőlő- és bortermelése volt jelentős, de lovairól és méhészetéről is nevezetes volt. Aszaló község történelme során többször cserélt gazdát, egyszer még megyét is. Többek között 1553-ban, amikor I. Ferdinánd zálogba adta Serédi Gáspárnak. Legutóbb Mária Terézia császárnő a nagyváradi káptalannak adományozta a települést, ez a birtoklás a 20. századig tartott. Aszaló, történelme nagy részében, Borsod vármegyéhez tartozott, időközben több alkalommal volt helyszíne a megyegyűlésnek.
   Aki Szikszó felöl utazik Abaúj szívébe már 5-6 km távolságból, gyönyörködhet Aszaló két impozáns templomának látványában. A XVIIII. Század második felében épített templomok méretei sokat árulkodnak településünk meghatározó jellegéről. A hajdan volt mezővárosban, ami a török hódoltság idején megyegyűlés helyszíne is volt, két vallás hívei is építettek maguknak házat, ahol elmélyülhettek keresztény vallásuk hitében.