A táj kialakításában fontos szerepet játszott az Ős-Duna, amely hatalmas mennyiségű kavicsot és egyéb hordalékot rakott le. Az esős tavaszi és őszi időszakokban a pleisztocén és oligocén kori Duna medrekben víz halmozódik fel. A régi folyamágak több száz méteren át nyomon követhetők. Ilyen medermaradvány a ma "Halastónak" nevezett lapály is. Megtalálható itt a futóhomok, a humuszos homok, a réti csernozjom, a terület mintegy kétharmadát pedig szikes talajok alkotják. A Ráckevei-Duna Apajtól 8 km-re folyik. Az úgynevezett Átokcsatorna megépítésével a vizenyős részeket lecsapolták, így a terület részben elveszítette több évszázadon át jellemző vízi növény és állatvilágát. A táj eredeti részéhez tartozó fennmaradt terület ma a Kiskunsági Nemzeti Park része, itt és a puszták nagytestű madara, a túzok. A település első okleveles említése 1291-ből ismert Opoy néven. A terület 1340 előtt a Rozgonyi családé, de 1341-ben a Rozgonyi birtok részeként Lampert fiai birtokába került. A török előtti időben az Apaj család birtoka a falu.
   A török után Dömsödhöz tartozó puszták birtokosa a Bosnyák család. Bosnyák Judit Balassa Imrével kötött házassága révén Apaj a Balassa család birtokába került. Ezt követően - szintén házasságkötéssel - 1684-1826 között a Koháry család birtoka. Az 1848-49-es szabadságharc után Szász Coburg Ágoston, Koháry lányági öröklés révén jutott a birtokhoz. A 2. világháború után, 1948-49-ben a birtok szovjet tulajdon. A magyar államnak történt visszaadását követően a volt uradalmi területen a peregi és az ürbői állami gazdasággal összevontan megalakították a Kiskunsági Állami Gazdaságot. A terület ekkor közigazgatásilag Dömsödhöz tartozott. A mezőgazdasági tevékenységen belül jelentős szerepe maradt az állattenyésztésnek. Ennek országos hírű eseménye volt az 1967 júniusától évenként megrendezett Kiskunsági Pásztor és Lovasnapok. Az állami gazdaság fejlődése a község önállósodásához vezetett, és Dömsödtől 1985-ben közigazgatásilag is különvált. Apaj lakossága 1230 fő.
   A közigazgatási és gazdasági változások sorát a fejlesztések nagyságrendje mutatja. A településen a vezetékes ivóvízhálózatot, a telefont, a vezetékes gázellátást biztosították a háztartások számára. Óvoda, általános iskola és gyógyszertár működik a faluban, és a háziorvosi ellátás is megoldott. A környék természeti szépségeiben gyönyörködni akaróknak e táj sok érdekességet tartogat. A határ a Duna-Tisza közén elterülő Kiskunsági Nemzeti Park része, amelyet 1975-ben jelöltek ki egy nem összefüggő 30600 hektáros területen. Apajon található Magyarország egyetlen szoloncsák-szikes összefüggő pusztája, amely ritka növény- és állattársulásoknak kedvez: túzok, szürke marha, racka juh, mangalica, apaji ménes . Érdemes kirándulásokon megismerkedni a vidékkel, és megtekinteni a falutól délnyugatra hosszan elnyúló, észak-déli irányú dombon lévő, keletelt templom romjait, amelynek északi oldalán felismerhető a cinterem. A templom valószínűleg Alsóapaj falu egyháza volt.