A község történetét feldolgozó írásos emlékek alapján települések közel 720 éves múltra tekinthet vissza. A környezetünkben folyó építkezések során olyan régészeti leletek kerültek elo, melyek azonban azt igazolják, hogy ezen a területen már évezredekkel ezelott is volt élet. A községünk létezésérol szóló elso írásos dokumentum 1281-bol való. Az Árpád korba a Sajón átívelo fahíd épült, mely a környék egyetlen közlekedési útvonalát biztosította Miskolc felé. Ez a híd a mai református templommal szemben állott a Sajón. A község birtokosa 1296-tól a Bánfalvi Bárius család volt. A család védelme alatt 1578-ban a község lakói megalapították a református eklézsiát. 1717-ben fatemplomot építettek, melynek ma már nyomai sincsennek. A Bánfalvi Bárius család kihalása után a Vay-család vált Alsózsolca földesurává. A jelenleg református egyház templomot ok építették 1789-1795 között. A reformátos jegyzokönyvi írása 1783-ban kezdodött. Ettol az idotöl ismeretesek a papok és tanítók (rektorok) nevei. Nagy múltra tekint vissza a Római Katolikus Egyházközösség, 1977-ben készült el templomuk, mely azóta is folyamatosan bovül és szépül. A településen megtalálható a Metodista Egyház is. A Vay-család birtoka a késobbi örökösödések folytán tagozódott a leszármazott Brinzey és Haller családok, valamint azok utódai között.
   A földterületek egy részét a Munk testvérek haszonbérben muvelték. A belterjes gazdálkodás, a haszon-állat nevelés és az uradalom kiszolgálása adott munkát sok-sok éven keresztül az itt élo embereknek. Az 1948-49-es történelmi leírások alapján területünkön is zajlott ütközet. Jókai Mór írásában így ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összeütközésekrol. Itt Gózon Lajost "zsolcai hos"-ként örökíti meg. " Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki, mint ornagy harcolt a szabadság- a szabadságharcért. 1849.július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkezo honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erosen tüzelo orosz üteget, mely megriadva visszavonult." A szabadságharc idején Görgey tábornoknak 2 napig Alsózsolcán volt a hadiszállása. Az I. világháboruba 270 helyi lakos vonult be, a harcban elesettek emlékét orzi a református templom elotti téren felállított emlékmu, mely Bindász Dezso miskolci szobrász alkotása. A II. világháború idején a községben harcok nem voltak, s így középületekben és magánházakban háborús kár nem keletkezett. A Haller kastélyban szovjet hadikórház muködött.
   A háború áldozatainak emlékére a temetoben állított síremléket a község lakossága. A község nevezetesebb szülöttei: báró Vay József államférfi, báró Vay Miklós törökvero tábornok, báró Vay Miklós kancellár, báró Vay Béla és után Elemér Borsod vármegye foispánjai, elobbi a forendiház alelnöke, gróf Vay Ábrahám, Borsod vármegye elso alispánja.