A település első írásos említése 1256-ból való, ekkor Zonuk néven fordult elő. Mint jó bortermő helyet, többször említik feljegyzések. A falu lakossága több éven keresztül bujkált a török elől a közeli erdőkben, míg 1640-ben behódolt. A község a század végére teljesen elnéptelenedett, majd a puszta helyet Rákóczi telepítette be Sáros megyei ruténekkel. A XX. század elején sokan vándoroltak ki Amerikába. Az itthon maradottak a gyenge minőségű, folyamatosan erodálódó földeken csak nehezen tudták maguknak biztosítani a megélhetést. Jelenleg elöregedőben van a lakosság, melynek nagyobb arányát a kisebbség teszi ki. Munkalehetőséget a települési önkormányzat csak közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretében tud biztosítani a lakosság részére.