A település több, mint 600 éven keresztül volt városi rangú település, ezt a rangját 1902-ben vesztette el több településsel közösen. Ezen időszak alatt volt a régió egyik legnagyobb települése, sőt egy időben a székhely, Kassa után a második legnagyobb lélekszámú közigazgatási egysége. A gönci járás székhelye volt 1921-ig, majd ezt követően már, mint az abaújszántói járás székhelye 1962. július 1. napjáig. 1971-ben kapta vissza nagyközségi rangját, 2004. július 1-től Abaújszántó újra városi rangot kapott. Abaújszántó történetén átvonul az egész magyar történelem: fedeztek fel itt az ősember tartózkodására utaló nyomokat, honfoglaló őseink rendkívül előnyős és kedvező helynek ítélték meg, hiszen központi szerepet szántak neki, nem maradt ki a tatárjárás gyötrelmeiből, részt vett a huszita harcokban, Mátyás király alatt felvirágoztatott, akár az ország, de a mohácsi vész, majd az ezzel egy időben jelentkező reformáció rányomta a bélyegét a településre. Részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban a kurucok oldalán és az 1848-49-es szabadságharcban is. Megszenvedték a lakosok a XIX. század végén, a Hegyalján dúló és mindent elpusztító filoxéra-járványt , majd a két világégést és a németeknek a zsidó lakossággal szembeni erőszakos fellépését is.
    Mindezekből is megállapítható, hogy Abaújszántó település története szorosan összefügg a magyarság, az ország históriájával már a honfoglalástól napjainkig. Fontos szerepet töltött be a település a térség gazdasági életében azáltal, hogy több malom is működött az akkori városban és rendelkezett vásártartási joggal is. Településünk a magyar építészet területén is jelentős értékeket tud felmutatni: a meglévő templomaink közül mindegyik egy-egy építészeti korszakot, stílust képvisel. A római katolikus templom a román kori alapjaival, az erődtemplomokra jellemző fallal, illetve a gótika jellegzetes formáival, elemeivel. Református templom szintén a gótika jegyében épült fel, a görög katolikus templom neobarokk stílusban, az evangélikus templom copf építészet hagyományait követte. Meg kell még említeni a ma már csak nyomaiban fennmaradt zsinagóga épületét is, melyet keleties stílusban, arra az építészetre jellemző módon építettek meg. Kulturális szinten is sokat adott településünk nemcsak régiónak, hanem hazánknak is azzal, hogy a neves bibliafordító Károli Gáspár mellett a Biblia magyar nyelvre történő fordításának 1585-1590 közötti munkálataiban több szántói református lelkész is részt vett, illetve a magyar és a nemzetközi eszperantista tudomány egyik legnevesebb alakja, dr. Kalocsay Kálmán Abaújszántón született.